fb300

Tartalomjegyzék

A Fóti Városszépítő Egyesület 
Módosított Alapszabálya

  1. Általános rész

1.1 Az egyesület elnevezése: Fóti Városszépítő Egyesület

1.2 Az egyesület székhelye: 2151 Fót, Vörösmarty tér 1.

1.3 Levelezési címe: 2151 Fót, Tessedik S. u. 13/c.

1.4 Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

1.4.1. Egyesület nem alapítható gazdasági tevékenység céljára.

1.4.2. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult.

1.4.3. Az egyesület vagyonát céljának megfelelően használhatja, vagyonát nem oszthatja fel tagjai között, és a tagok részére nyereséget nem juttathat.

1.5 Az egyesület a Magyar Köztársaság Alapokmánya, a 2013. évi V. törvény (új Ptk), valamint. az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Civil tv.) rendelkezései alapján végzi tevékenységét. Az egyesület törvényességi felügyeletét az ügyészség látja el.

1.6 Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység: párt érdekében végzett politikai tevékenység, az országgyűlési képviselői választáson történő jelöltállítás, a megyei, fővárosi önkormányzat képviselő – testületébe történő jelöltállítás, az Európai Parlament tagjának történő jelöltállítás, valamint polgármester jelölése.


 

Az egyesület célja

2.1 A szervezet célja:

2.1.1. Tevékenyen részt vesz Fót Város települési arculatának kialakításában.

2.1.2. Közreműködik a környezet és tájvédelem kialakításában, megőrzésében

2.1.3. Aktívan részt vesz a település fejlesztési koncepciójának kidolgozásában, közreműködik végrehajtásában.

2.1.4. Közreműködik az épített és természetes környezet hagyományőrzésében.

2.1.5. Közreműködik a fóti művészeti, képzőművészeti és művelődési, továbbá az építészeti és műszaki kultúra kialakításában, szakirányításában.

2.1.6. Rendezvények, megemlékezések, kiállítások szervezése.

2.1.7. Leltározza a műemlék jellegű és népi építészet fellelhető tárgyait, hagyományait, elősegíti védelmüket.

2.1.8. Kapcsolatot tart hasonló célú, szakirányú egyesületekkel bel- és külföldön.

2.1.9. Véleménynyilvánításával elősegíti a távlati fejlesztési tervek kialakítását, közterületek kialakítását, díszítését.

Az egyesület közhasznú tevékenysége

- kulturális tevékenység

- műemlékvédelem

- környezetvédelem

Az egyesület közhasznú szolgáltatásait bárki, megkötés nélkül igénybe veheti.

2.2 Az egyesület a célja szerinti közhasznú tevékenységeit az alábbi jogszabályhelyekben megjelölt közfeladatokhoz kapcsolódóan látja el.

2.2.1. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Öktv.) 6. § szerint a helyi önkormányzat feladatai ellátása során

a) támogatja a lakosság önszerveződő közösségeit, együttműködik e közösségekkel, biztosítja a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt,

b) erősíti a település önfenntartó képességét, feltárja lehetőségeit és hasznosítja saját erőforrásait.

2.2.2. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Öktv.) 13. § (1) bekezdés értelmében a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladat különösen:

  • 1. pont alatti településfejlesztés, településrendezés,

  • 7. pont szerinti kulturális szolgáltatás, különösen a kulturális örökség helyi védelme

2.2.3. A fenti közfeladatokhoz kapcsolódó egyesületi közhasznú tevékenység az alapszabály 2.1. pontjában megfogalmazottak szerint:

  • Fót Város települési arculatának kialakításában való részvétel,

  • közreműködés a környezet és tájvédelem kialakításában, az épített és természetes környezet hagyományőrzésében, a fóti művészeti, képzőművészeti és művelődési, továbbá az építészeti és műszaki kultúra kialakításában

  • a műemlék jellegű és népi építészet fellelhető tárgyainak, hagyományainak leltározása, védelmük elősegítése.

2.3. Az egyesület gazdasági – vállalkozási tevékenységet csak közhasznú, vagy a létesítő okiratban meghatározott alapcéljainak megvalósítását nem veszélyeztetve végez. Az egyesület az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő gazdasági tevékenység végzésére jogosult;

Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja.

Az egyesület működésének, szolgáltatásai igénybe vétele módjának és beszámolóinak legfontosabb adatait, valamint a közgyűlés és az elnökség döntéseit az egyesület saját honlapján évente nyilvánosságra hozza.

 


  1. Szervezet és működése

3.1. Az egyesület szervezeti felépítése: - közgyűlés

- elnökség

3.2. Az egyesület vezető tisztségviselői: - elnök

- elnökségi tagok, alelnök, titkár

A tagság

4.1. Tag lehet, minden természetes személy, aki az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat megfizeti és a belépési szándékát nyilatkozat aláírásával kifejezésre juttatja.

4.2. A tagfelvétel: tagjelöltet az elnökség egy tagja és egy másik tag ajánlása alapján az elnökség döntése alapján lehet felvenni a tagok sorába.

4.3. A tagság nyilvántartása: Az egyesület tagjait az elnökség tartja nyilván. A nyilvántartás mellékleteként meg kell őrizni az eredeti, aláírt belépési nyilatkozatot.

4.4. A tag jogai:

- javaslattal, észrevétellel, kéréssel fordulhat az egyesület szerveihez,

  • az egyesületnél tisztséget tölthet be,

  • az egyesület tevékenységében részt venni

  • részt vehet az egyesület közgyűlésén, ott a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalhat és szavazati joggal rendelkezik,

  • a tag tagsági jogait személyesen gyakorolhatja. A tag tagsági jogait akkor gyakorolhatja képviselőn keresztül, ha azt az alapszabály lehetővé teszi. A tagsági jogok forgalomképtelenek és nem örökölhetők.

- betekinthet az egyesület valamennyi iratába

4.5. A tagok kötelességei:

- az egyesület munkájában részt vállalni, a döntések, határozatok végrehajtását elősegíteni,

- a tagdíjat megfizetni,

- Az egyesület tagja nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

4.6. A tagsági díj:

4.6.1. A tagdíj éves összegét, befizetésének rendjét, módját és határidejét a közgyűlés állapítja meg.

A közgyűlés döntése alapján a tagdíj éves összege 2014. január 1 – től kezdődően 10.000 Ft, amelyet átutalással, vagy személyes pénztári befizetéssel kell minden év utolsó napjáig teljesíteni.

4.6.2. A tagsági jogviszony bármely ok miatti megszűnése esetén a tagsági díj, nem követelhető vissza. Tagdíjfizetés elengedéséről az elnökség jogosult – kivételes esetben – határozni.

4.7. A tagsági viszony megszűnése:

4.7.1. A tag bármikor kiléphet, ha az egyesület munkájában nem kíván tovább részt venni. A tag tagsági jogviszonyát az egyesület képviselőjéhez intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti.

4.7.2. A tagsági viszony felmondása:

Ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, az egyesület a tagsági jogviszonyt 30 napos határidővel írásban felmondhatja. Az egyesület az elnökség határozatával felmondja a tagságát annak a tagnak, aki 6 havi tagdíjhátralékba kerül, és fizetési kötelezettségének az erre vonatkozó írásbeli felhívást követő harminc nap alatt nem tesz eleget.

Az elnökség a határozatát köteles írásba foglalni. A tagság megszűnésének időpontja ez esetben a jogerős – és az érdekeltnek bizonyíthatóan kézbesített – határozat keltének napja.

4.7.3. Kizárás:

A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

4.7.4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával.


    1. Az egyesület szervezete

    5.1. A közgyűlés: Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a tagok összességéből álló közgyűlés.

    5.2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

    a) az alapszabály módosítása,

    b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása,

    c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása,

    d) az éves költségvetés elfogadása,

    e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének elfogadása,

    f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll,

    g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt,

    h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés,

    i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása,

    j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása

    k) a végelszámoló kijelölése,

    l) a tagdíj mértékének megállapítása, továbbá befizetési rendjének meghatározása,

    m) döntés a kizárás ügyében,

    5.3. A közgyűlést, mint döntéshozó szerv üléseit az elnökség készíti elő és hívja össze legalább évente egy alkalommal. A közgyűlés helyét és idejét, valamint javasolt napirendjét az elnökség a közgyűlés előtt legalább tizennégy nappal írásban, vagy e- mail-ben, hívja össze.

    A közgyűlést az egyesület székhelyére kell összehívni az ülést megelőzően legalább 7 nappal korábban, meghívó kézbesítésével. Az összehívott közgyűlésen a határozatképesség megállapítása után meg kell választani a közgyűlés tisztségviselőit (levezető elnököt, jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt) az alapszabálynak a szavazásra vonatkozó szabályai szerint. A közgyűlésen a határozatképesség megállapítása, a közgyűlés tisztségviselőinek a megválasztása után először az alapszabály módosítása esetén annak elfogadásáról, majd – tisztújítás esetén - az egyesület tisztségviselőinek a megválasztásáról kell dönteni; ezt követően kerülhet sor az egyéb – meghívóban szereplő kérdésekben történő – határozathozatalra. A megszavazott határozatokat a közgyűlésen a szavazás szabályai szerint ki kell hirdetni.

      1. A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személy nevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

    A döntéshozó szerv a döntéseit ülés tartásával vagy ülés tartása nélkül hozza.

    A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított, az alapszabályban meghatározott időn belül a tagok és az egyesület szervei a közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával.

    A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt vagy azt elutasítja, a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

    5.5. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozzák meg.

    5.6. Ha a szabályszerűen összehívott közgyűlés nem határozatképes, azt tíz napon belül ismételten össze kell hívni.

    Az ismételten összehívott közgyűlés – tekintet nélkül a megjelentek számára – az eredeti napirendben szereplő ügyekben határozatképes, amennyiben erre az eredeti meghívóban felhívtak a tagság figyelmét.

    A közgyűlésen az egyesület valamennyi tagját 1-1 szavazat illeti meg.

    5.7. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

    a) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi,

    b) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni, vagy,

    c) az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

    Az így összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

    5.8. A közgyűlés általában nyílt szavazással hoz határozatot, de minden esetben titkos szavazással dönt a személyi kérdésekben (választás, visszahívás, megbízás).

    Titkos szavazást kell elrendelni bármely más döntés meghozatalánál is, ha a közgyűlése résztvevő tagok többsége úgy kívánja.

    Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

    Az egyesület céljainak módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

    5.9. A szavazás eredményének értékelésekor azt a javaslatot kell elfogadottnak tekinteni, amelyik a jelen lévő tagok felének és további egy tag szavazatát kapja. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

    A közgyűlés nyilvános.

    5.10. A közgyűlésről írásos jegyzőkönyv vezetése kötelező, amely tartalmazza:

    • a közgyűlés időpontját,

    • a résztvevő tagok névsorát /jelenléti ív/,

    • a határozatképesség kimondását,

    • a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető, valamint a jegyzőkönyv hitelesítésére felkért személy nevét,

    • a hozzászólások tömör leírását,

    • a meghozott határozatok szó szerinti szövegét, a határozatok kihirdetésének módját,

    • a döntés hatályára vonatkozó rendelkezéseket,

    • a döntést támogatók és azt ellenzők számarányának és ha lehet nevének rögzítését

    5.11. A Közgyűlés és az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója :

    1. kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

    2. bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

    Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, (illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.)

    5.12. A közgyűlésen és az elnökség ülésein a határozat meghozatalakor nem szavazhat az:

    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt, vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít. Nem minősül előnynek az Alapítvány cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás.

    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni,

    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani,

    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója,

    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll,

    6. vagy aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

    5.13. A közhasznú szervezet megszűntét követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője (elnökségének, illetve – létrehozása esetén – felügyelő bizottságának tagja) az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig -,

    1. amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó – és vámhatóságnál nyilvántartott adó – és vámtartozását nem egyenlítette ki,

    2. amellyel az állami adó – és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

    3. amellyel szemben az állami adó – és vámhatóság üzletzárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletzárást helyettesítő bírságot szabott ki,

    4. amelynek adószámát az állami adó – és vámhatóság azt adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

    5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

    5.14. Az egyesület gazdálkodására vonatkozó különös szabályok:

    A közhasznú szervezet a vezető tisztségviselőt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek közeli hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével – cél szerinti juttatásba nem részesítheti.

    A közhasznú szervezet bármely cél szerinti juttatását – a létesítő okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.

    A közhasznú szervezet gazdasági – vállalkozási tevékenységének fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel.

    A befektetési tevékenységet végző közhasznú szervezetnek befektetési szabályzatot kell készítenie, amelyet a döntéshozó szerv – ha ilyen létrehoztak – a felügyelő szerv véleményének kikérését követően fogad el.

    A közhasznú szervezet köteles a beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, amelyet a beszámolóval azonos módon köteles jóváhagyni, letétbe helyezni és közzétenni.

    A közhasznú szervezet beszámolójába, közhasznúsági mellékletébe bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot készíthet.

    Az egyesület a működéséhez szükséges anyagi eszközöket a következő bevételekből fedezi:

    - tagdíjak,

    - adományok, juttatások, támogatások,

    • rendezvények bevételei,

    5.15. A beszámolási szabályok

    A civil szervezet a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegforduló nappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni.

    A civil szervezet esetében az üzleti év azonos a naptári évvel.

    A beszámoló formáját a civil szervezet által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági – vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg.

    A civil szervezet beszámolója tartalmazza:

    a.) a mérleget (egyszerűsített mérleget)

    b.) az eredménykimutatást (eredménylevezetést),

    c.) kettős könyvvitel esetében a kiegészítő mellékletet.

    A civil szervezet köteles a beszámolójával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet is készíteni.

    Egyebekben az éves beszámoló és a közhasznúsági melléklet tartalmára, elkészítésének módjára, letétbe helyezésére és közzétételére a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. tv. (Civil tv. 30. § (1) - (4), illetve a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló 2011. évi CLXXXI. tv. rendelkezései az irányadóak.

    Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is.

    5.16. A közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az egyesület munkanapokon, munkaidőben bárki számára lehetővé teszi.

    5.17. A közgyűlés és az elnökség döntéseit az érintettekkel körlevélben kell tudomásra hozni, kivéve az éves beszámoló jóváhagyását, amelyet az egyesület honlapján közzé is kell tenni.

    A közgyűlés és az elnökség döntéseiről olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a döntések tartalma, ideje, hatálya, a mellette és ellene szavazók számaránya, illetve – ha lehetséges – a személye megállapítható.

     


    6. Az elnökség.

    Az egyesület ügyvezetését az elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai. Az elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői

      1. Az elnökség 3 tagból áll, tagjait a közgyűlés öt évre választja. Az elnökség az elnökét maga választja tagjai közül. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

    Az egyesület jelenlegi vezető tisztségviselői:

    Elnök: Bánhalmi Gábor (2151 Fót, Tessedik S. u. 13/c.)

    Alelnök: Leták Lajos (2151 Fót, Mély u. 2. Pf.25.

    Gazdasági titkár: Balogh János (2151. Fót, Ady Endre u. 26.)

      1. Az elnökség üléseit az elnök hívja össze szükség szerint, de legalább negyedévenként, a napirend előzetes közlésével. A meghívónak tartalmaznia kell a jogi személynevét és székhelyét, az ülés idejének és helyszínének megjelölését, az ülés napirendjét, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Ha az elnökség ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. Az elnökség ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

    Az elnökség összehívása akkor is kötelező, ha azt az elnökség tagjai közül ketten – az indok megjelölésével – írásban kezdeményezik.

    6.4. Az elnökség ülése nyilvános. Az elnökség ülése határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok a határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozzák meg.

    6.5. Titkos szavazással kell dönteni, ha az alapszabály úgy rendeli, továbbá ha az ülésen résztvevő elnökségi tagok közül legalább két fő úgy kívánja. Az ülésről emlékeztetőt kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a tárgyalt témákat és az azokkal kapcsolatos döntéseket. Az emlékeztetőben a kisebbségi véleményeket is rögzíteni kell.

    Az elnökségi ülések döntéseit a határozatok könyvébe is be kell vezetni.

    6.6. Az elnökség feladatkörébe tartozik:

    1. az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala,

    2. a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése,

    3. az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése

    4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása,

    5. az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztásának előkészítése,

    6. a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése

    7. az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározására,

    8. részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre,

    9. a tagság nyilvántartása,

    10. az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak megőrzése,

    11. az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése,

    12. az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele, és

    13. az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntéseket.

    6.7. Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója

    a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

    b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

    6.8. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

    Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. Nem lehet vezető tisztségviselő, akit a közügyektől eltiltottak.

    7. Az egyesület elnöke

    7.1. Az egyesület és az elnökség élén annak tevékenységét reprezentáló elnök áll, akit a közgyűlés három éves időtartamra választ.

    7.2. Az elnök feladatai:

    - képviseli az egyesületet, illetve az elnökséget, önálló aláírással rendelkezik az egyesület bankszámlája felett,

    - a közgyűlés és az elnökség üléseit vezeti,

    - az elnökségi ülések között gondoskodik az egyesület ügyeinek folyamatos viteléről,

    - gondoskodik a közgyűlési és az elnökségi határozatok közzétételéről és végrehajtásáról,

    - biztosítja az egyesület költségvetésében előirányzott összegek rendeltetésszerű, gazdaságos és jogszabályoknak megfelelő felhasználását,

    - tevékenységéről és a határozatok végrehajtásáról beszámol a közgyűlésnek és tájékoztatja az elnökséget,

    - feladatait delegálhatja elnökségi tagokra,

    - munkáltató jogokat gyakorol az egyesület alkalmazottai felett.

    8.1. Amennyiben az egyesület éves bevétele az 50.000.000 (azaz Ötvenmillió) Ft-ot meghaladja, úgy Felügyelő Bizottság létesítése akkor is kötelező, ha erre az egyesület más jogszabálynál fogva nem volna köteles.

    9. Felelősségi szabályok

    9.1. Az egyesület kötelezettségeiért saját vagyonával köteles helytállni, az egyesület tagjai és alapítója az egyesület tartozásaiért nem felelnek.

    Ha az egyesület tagja vagy alapítója korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tag vagy az alapító korlátlanul köteles helytállni.

    Az elnökség tagjai az ügyvezetési tevékenységük során az egyesületnek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek az egyesülettel szemben.

    10. Az egyesület megszűnése

    10.1. Jogutódlással történő megszűnés

    Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

    10.2. A jogutód nélküli megszűnés okai

    Az egyesület jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha

    a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy

    b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

    10.3. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról

    10.3.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

    10.3.2. A fennmaradó vagyont sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

    10.4. A vezető tisztségviselők felelőssége jogutód nélküli megszűnés esetén

    10.4.1. Az egyesület jogutód nélküli megszűnése után a vezető tisztségviselőkkel szemben e minőségükben az egyesületnek okozott károk miatti kártérítési igényt – a jogerős bírósági törléstől számított egy éven belül – az egyesület törlésének időpontjában tagsági jogviszonyban álló tag vagy az érvényesítheti, akinek a részére a megszűnéskor fennmaradó egyesületi vagyont át kell adni, vagy ha lett volna vagyon, át kellett volna adni.

    10.4.2. Ha az egyesület jogutód nélkül megszűnik, a hitelezők kielégítetlen követelésük erejéig kártérítési igényt érvényesíthetnek az egyesület vezető tisztségviselőivel szemben a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint, ha a vezető tisztségviselő az egyesület fizetésképtelenségével fenyegető helyzet beállta után a hitelezői érdekeket nem vette figyelembe. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

    11. Egyéb előírások

    A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az Alaptörvény, a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civilszervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, a civil szervezetekről szóló 2011. évi CLXXXI. tv. Rendelkezései az irányadóak.

    A közhasznú jogállást a Fővárosi Törvényszék állapítja meg és jegyzi be a nyilvántartásba.

    Budapest, 2014. szeptember 9.

1% - Segítsen!

Szépítse Ön is Fót városát! Segítsen adója 1%-ával: Csak ki kell töltenie az alábbi nyilatkozatot, melyet letölthet honlapunkról:

NYILATKOZAT LETÖLTÉSE

2151 Fót, Vörösmarty tér 1.
email: info@varosszepitok.hu 

vsz400

fb300

kituntetes2015c

Facebook

fb300